A Montessori pedagógus 2.
Előző cikkemben sok idézettel alátámasztva mutattam be a Montessori pedagógus hozzáállását, attitűdjét. Remélem ezzel sikerült közelebb vinnem minden olvasót a Montessori pedagógia szemléletéhez.
Ebben a cikkben kicsit jobban közelítek a pedagógus konkrét feladataihoz, hogy ez a szemlélet meg is tudjon valósulni egy Montessori csoportban/osztályban.
Szintén fogok idézni Maria Montessori „A gyermek felfedezése” c. művéből, mely egyike Montessori azon kevés művének, ami magyarul is elérhető.
1.
Meg kell tanulnia az „aktív feladat” közvetítését a gyerek és az eszköz között
„A pedagógusnak helyesen kell kiválasztania a megfelelő eszközt, és úgy felkínálnia, hogy megértésre találjon, élénk érdeklődést keltsen.”
„Pontosan meg kell tanulnia kísérletileg meghatározott technikákat, az eszközök bemutatását. A pedagógus képzése főképp ezekre irányul.”
„Elméletben megtanulhat néhány alapelvet, amely hasznos lehet a gyakorlatban való tájékozódáshoz, de csak gyakorlat útján sajátíthatja el azt a kényes feladatot, hogy különböző egyéniségekkel egymástól eltérő módon tudjon bánni. A fejlettebb gyerekeket ne tartsa vissza egyéni képességeikhez mérten már túl egyszerű és megunt eszközökkel. Nem szabad viszont olyan eszközöket felajánlania, amelyeket a gyerekek még nem tudnak értékelni.”
2.
Az eszközök ismerete
Egy Montessori pedagógusnak nagyon sok energiát kell fektetnie abba, hogy a Montessori eszközöket megismerje. Nem elég könyvből vagy egy másik pedagógus bemutatója alapján megtanulnia használatukat és céljukat. Saját maga kell, hogy gyakoroljon ezekkel az eszközökkel. Tapasztalati úton kell, hogy felmérje a nehézségeket és az érdekességeket, melyeket az eszközök a gyerekeknek nyújthatnak. Elemeznie kell mindenfajta benyomást, melyeket a gyerek kaphat.
„Ha a pedagógusnak van annyi türelme a gyakorlatok ismétléséhez, mint egy gyereknek, akkor saját magán lemérheti azt az energiát és kitartást, amelyre a gyerek egy bizonyos életkorban képes. Így az egyes eszközöket fokozatuknak megfelelően csoportosíthatja, kipróbálhatja, hogy a különböző életkorokban milyen aktivitást tud kifejteni a gyerek.”
3.
A rend fenntartása
„A pedagógus a gyereket nemcsak a környezettel, hanem annak rendjével is megismerteti. Tehát alá kell vetnie magát bizonyos szabályoknak. A jól szervezett fegyelem a nyugodt munka biztosításának alapja.”
Fontos, hogy minden eszköznek legyen egy állandó, meghatározott helye, ahol megtalálható. Ha bármit változtatunk a csoportszobában/teremben MINDEN ESETBEN beszéljük meg a gyerekekkel, mert bezavarhatja őket. A tájékozódás és a rend alapvető humán tendenciák!
A gyerekeknek is ugyanarra megadott helyre kell elpakolnia a játékát. A hagyományos Montessori csoportokban/osztályokban minden eszközből egy darab van, így a gyerekeknek meg kell tanulnia türelmesnek lennie, megvárnia mire újra szabad lesz az eszköz. Egyes eszközöknek viszont különböző variációi megtalálhatók a csoportban/teremben pl.: a mindennapi élet eszközei közül több kanalazós (különböző fajta magok) vagy ott vannak az öltöztető keretek különböző technikákkal (cipzár, gomb, csatt).
4.
Felügyelet
„A pedagógus ügyel arra, hogy a munkájában elmélyült gyereket a másik ne zavarja. A koncentrált munka, „őrző angyalának” tisztsége egyike a pedagógus legmagasztosabb feladatainak.”
5.
Feladatok
A pedagógusnak feladata a gyermekek eszközhasználatának irányítása. Ennek kettő szakaszát különböztetjük meg.
Első szakasz-bevezető szakasz:
A pedagógus megismerteti a gyermeket az eszközzel, megmutatja annak használatát.
Második szakasz:
Ha úgy látja a pedagógus, hogy a gyermek az eszközzel való spontán gyakorlás révén már sikeresen felfedezte a különbségeket a tárgyak között, fel tudja mérni a gyermek spontán szerzett ismereteit és megtanítja az észlelt különbségek megfelelő kifejezéseit.
Ezekről a szakaszokról és a háromlépcsős leckéről is bővebben lesz szó a továbbiakban.
