A Mindennapi élet eszközei: 1. csoport
Előző cikkemben összefoglaltam a „mindennapi élet eszközeinek” lényegét és jellemzőit. A következőkben bemutatok minden egyes alcsoportot. Jöjjön hát az első csoport.
Általános előgyakorlatok a mozgáskoordináció és a mozgáskontrollálás fejlesztéséhez
Az első csoport neve „általános előgyakorlatok a mozgáskoordináció és a mozgáskontrollálás fejlesztéséhez”. (Ez az én saját magyar fordításom, ahogy sok más dolog a blogon. Ennek az az oka, hogy németül végzem a Montessori képzést az AMI-nál és Montessori művei közül nem nagyon van magyar fordítás és úgy tudom nincs is közös álláspont bizonyos szakkifejezések szempontjából.)
Tehát milyen gyakorlatok tartoznak ebbe a csoportba?
- Sétálás
- Szék hordása/cipelése
- Asztal hordása
- Szőnyeg kigörgetése, felgörgetése és cipelése
- Egyéb tárgyak cipelése
- Egy ajtó kinyitása és becsukása
- Különböző tárgyak kinyitása és becsukása
- Hajtogatás
- Fonás
- Kanalazás
- Öntögetés (szilárd és folyékony anyagok)
Ezek nagyon egyszerű gyakorlatoknak tűnhetnek, de a gyerekeknek ezeket kell megtanulniuk először, hogy finomodjon a mozgásuk, megtanuljanak közösségben lenni, egymásra figyelni.
A következő három csoportban látni fogjuk, hogy egyre bonyolultabb dolgok kerülnek elő. Az első csoporban a nagymozgások vannak a középpontban, a többi csoportban inkább kognitív dolgok.
Lássuk tehát egyenként a gyakorlatokat:
1.Sétálás
Ezt a gyakorlatot mezítláb végezzük, hogy a gyerek megérezze, hogyan lép a lábaival egymás után, hogyan érintkezik a talpa a talajjal. A pedagógus a gyermek jobb oldalán áll és kinyújtja a bal kezét, tenyerével felfelé, mintha táncra kérne valakit. A gyermek ráhelyezi a jobb kezét a felnőtt tenyerére. A pedagógus elkezd sétálni a teremben lassan, óvatosan, a gyereknek pedig követnie kell. Mindeközben nem beszélnek egymással. A gyerek, ha meri be is csukhatja a szemét. Ezután szerepcsere következik. A gyermek vezeti a pedagógust. Ezek után a gyerek egyedül megy pár kört. A gyakorlat végén elmagyarázzuk a gyereknek, hogy azért fontos halkan sétálni a teremben, hogy ne zavarjuk a többiek munkáját és azért fontos óvatosan menni, hogy ne ütközzünk össze más gyerekekkel. Más gyerekek gyakran törékeny tárgyakat cipelnek és ha összeütközünk, akkor leeshetnek és eltörhetnek ezek a tárgyak. Ezt a gyakorlatot már óvodába lépéstől, tehát 3 éves kortól be lehet mutatni a gyerekeknek.
2. Szék hordása, cipelése
Ezt a Montessori pedagógiában egy nagyon különös módon mutatjuk be. A pedagógus először bemutatja, hogyan viszi a széket, majd a gyerek is megpróbálja. A pedagógus a szék jobb vagy baloldaléra áll. Jobbkezesek a szék jobb oldalára. Bal kezével a szék háttámláját fogja, a jobb kezével pedig az ülőrész szélét. Jól megnézi a szék négy lábát, de nem mond semmit! Hátrabillenti a széket, a háttámla felé. Újra megnézi a szék lábait, de nem mondd semmit! Maga felé billenti a széket úgy, hogy végül a széknek csak a felé eső hátsó lába van a talajon. Újra megnézi a lábakat, majd felemeli a széket és elviszi a terem egy másik pontjába. Letenni ugyanezen a módon tesszük le a széket, azzal a lábbal kezdve, amelyiket utoljára felemeltük. Ezután átadjuk a gyereknek a lehetőséget. Miért van ennyire szétszedve a mozdulatsor? Ez ennek az eszközcsoportnak egy fontos eleme, ezt Montessori „mozgásanalizációnak” nevezte. Ilyenkor szétszedjük a feladatot és minden egyes lépést lassan mutatunk be, hogy a gyereknek legyen ideje megfigyelni és feldolgozni az információt, viszont csak akkor fűzünk hozzá bármit szóban, ha nagyon muszáj.
3. Asztal hordása cipelése
Ennek módja hasonló a szék cipeléséhez. Minden egyes asztallábat egyesével emelünk fel. A gyerek figyelme itt is az utolsó (felemelésnél) és az első (lerakásnál) asztallábra vonatkozik. Erre egy nagyon kicsi gyerekasztal alkalmas, például a hagyományos óvodákban illetve otthoni babakonyha asztala. A normál óvodai asztalok nagyok és nehezek a gyerekeknek.
Miután már megtanulták a gyerekek egyedül vinni az asztalt, ketten is megtanulhatnak vinni egy asztalt, rendezgethetik őket. Maria Montessori elképzelése az volt, hogy a teremben minden mozgatható legyen, a gyerekek rugalmasan arrébb vigyenek egy asztalt. Ezt régi képeken is látni.
4. Szőnyeg kigörgetése, felgörgetése és cipelése
Ez a gyakorlat, ahogy az előzőek is már óvodába lépéstől kezdve alkalmasak a gyerekeknek. Megmutatjuk a gyerekeknek hol található a szőnyegtartó állvány, majd onnan hogyan tudnak kiemelni egy szőnyeget, majd azt cipelni, úgy, hogy az ne bomoljon szét. Ezután megtanítjuk, hogyan keressen magának helyet a teremben, ahol elfér a szőnyeg, hogyan görgesse azt ki, majd fel. Elmagyarázzuk, hogy ez a szőnyeg a munkaterületet jelzi, rálépni nem szabad, se máséra, se a sajátunkra. Ha szeretné megfigyelni egy másik gyerek játékát vagy bekapcsolódni, odamehet és megkérdezheti csatlakozhat-e, megfigyelheti-e. Ezek a kis szőnyegek segítenek a gyerekeknek tájékozódni, látják melyik játékkal éppen ki játszik és azt is látják mekkora területük van a játékra, tevékenységre. Természetesen asztalon is lehet tevékenykedni. Agyerek eldöntheti hol szeretne és felméri, hogy hol van hely. Viszont vannak eszközök, melyekkel csak szőnyegen lehet tevékenykedni a méretükből kifolyólag (pl.: piros rudak; piros-kék számrudak, puzzle, rózsaszín torony, barna lépcső).
5. Egyéb tárgyak cipelése
Az is alapvető dolog, hogy a gyerekek megtanuljanak különböző tárgyakat cipelni. Ha a gyerekek a teremben kiválasztanak egy tevékenységet, az első az, hogy keresnek maguknak egy tevékenységet és odaviszik az aktuális eszközt az asztalhoz vagy a szőnyeghez. Nagyon fontos tehát megtanítani, hogyan tudnak óvatosan és biztonságosan tárgyakat cipelni, úgy, hogy közben senkivel ne ütközzenek össze a teremben.
A tárgyakat több csoportba oszthatjuk az alapján, hogy milyen módon tudjuk őket megfogni.
- Tárgyak, amiket két ponton tudunk megfogni pl.: tálca, doboz, kétfülű kosár
- Tárgyak, amiket egy ponton lehet megfogni/megemelni pl.: egyfülű kosár, vödör
- Tárgyak, amiknek nincsen fogantyúja pl.: váza, edény
Később lehet nehezítnei a feladatot. Például egy tácán először stabil, nem törékeny dolgokat cipeltetünk, majd törékenyet, olyat ami gurul vagy a tárgyak számát növeljük.
6. Egy ajtó kinyitása és becsukása
Elsőre ez is furcsa lehet, hogy minek kell ezt a gyerekeknek bemutatni. Amikor megérkezik egy gyerek egy óvodába meg kell ismernie a környezetét és megtanulni a tárgyak kezelését, használatát. A nagymozgásokat pedig ügyesíteni, gyakorolni kell. Röviden összefoglalva megmutatjuk a gyereknek, hogyan tud óvatosan és halkan kinyitni illetve becsukni egy ajtót.
7. Különböző tárgyak kinyitása és becsukása
Egy tálcára összerendezünk egy szettet különböző üres dobozokból, flakonokból. Minimum három legyen egy tálcán és mindegyik más technikával kell, hogy kinyíljon pl.: csavaros, pattintós, kitolós-betolós. Ezeket egyesével megmutatjuk a gyereknek, hogyan tudja kinyitni és becsukni. Később összekeverheti magának és megeresheti a párokat, mármint, hogy melyik dobozhoz/üveghez melyik fedő/kupak illik. Fontos, hogy ezek a tárgyak egyszínűek legyenek, ne legyen rajtuk felirat vagy logó stb. Ez a gyakorlat azon kívül, hogy ügyesíti a gyerek kezét, segít neki, hogy a mindennapi szituácikban a felnőttől független legyen pl.: ki tudja nyitni magának az üvegét. A „Segíts, hogy magam csinálhassam!” elvéről itt írok kicsit bővebben.
8. Hajtogatás
5 db négyzet alakú kendő van egy kosárban vagy tálcán, amiket kölönböző módokon kell meghajtani a kendőre varrt vonal mentén. Ezekből végül különböző formák rajzolódnak ki (hátomszög, négyzet, téglalap).
9. Fonás
Nekem személyes kedvencem ez a gyakorlat. Ehhez 3 hosszú, vastagabb zsinórra van szükség, melyek különböző színűek. A szín az mindegy. Kell hozzá egy nagy csiptető hajcsat, amivel fennt rögzítjük a zsinórokat. Ezek a zsinórok olyan hosszúak, hogy csak szőnyegen férnek el, így nem a finommozgást, hanem a nagymozgásokat gyakoroltatja, keresztmozgásokkal. Egy nagyon jó technika van arra, hogyan lehet a gyerekeknek egyszerűen megtanítani a fonást.
10. Kanalazás
Egyik edényből a másikba, majd később egy edényből négy kisebb edénybe szétosztani. Ügyesíti a kezet, csuklót, felkészíti a ceruzafogásra. A mindennapi élethez fontos mozdulatot gyakoroltat be.
11. Öntögetés
Két egyforma, gyermek kézhez passzoló méretű kancsóból áll a készlet, melyeket egy tálcán helyezünk el. A kancsók készülhetnek üvegből vagy porcelánból. ezekbe különféle apró szemű magvakat vagy gabonát tehetünk. Fontos, hogy előszöt szilárd dolgokat tanuljanak meg önteni, utána lehet vizet.
A következő cikkben a „mindennapi élet eszközeinek második csoportját fogom bemutatni.
